Édes a bosszú

János! Legyen?

Szóval ő az! Az a híres hogyishívják! Akkora a feje a képernyőn, hogy kitakarja a keresztet. Szólhattak volna, hogy nagy képátló kell hozzá. Nagy mentorhoz nagy monitort. Emeletről beszél, talán tetőtérből. Családi ház? Minimum kétszintes. Meg hát a magas ló. Az ember fölé tornyosul, szinte rámászik a képernyőről.

Száznyolcvankét néző. Negyvenötezerrel számolva, az nyolcmillió-százkilencvenezer magyar forint. És van, aki teljes árat fizetett! Alkalmanként négyszázharmincegyezer-ötvenkettő. Másfél óráért. Kétszáznyolcvanhétezer-háromszázhatvannyolc óránként. Jó, készült is rá valamennyit. Nem akarok más zsebében turkálni, de na!

Norvég mintás kék pulcsi. Én azért egy öltönyt csak felvettem volna! Oké, hogy a költészet szentegyház, ahová belépni bocskorban sőt mezítláb is szabad. De szó szerint?

Krákog, köhög. Lacfi úr! A fülével nem tud valamit előadás közben? Kék bögre. Szebb porcelán nem volt? Ahogy iszik, próbálom elkapni a talpán lévő feliratot. A bögréje talpán. Milyen márka? Hol készült? Gyorsan iszik, nem sikerül. Mit ihat? Rumos tea? Egészen belelendül.

Már kétszázkilencvenhárom néző! Pofám leszakad! Kedvezményes díjjal is tizenhárommillió-száznyolcvanötezer! Alkalmanként hatszázkilencvenháromezer-kilencszáznegyvenhét! Az négyszázhatvankétezer-hatszázharminckettő forintos óradíj! Nem turkálok én más zsebében, de ennyiért én is elkrákognék!

Nem tudom, a feleségem mit van úgy oda érte. Előadás közben csinálok pár screenshotot a legelőnytelenebb pillanatairól. Azokat küldöm az asszonynak. Nézem a lájvon, én, a kötetnélküli, meg nem értett zseni, akinek a Szuperinfóban is csak fizetett hirdetésként jelent meg „a” verse. Az meg ott Ő, fején babérkoszorú. Akkor is hordja, ha nem látszik. Kirakhatná a mellkasára az összes díját, mint szovjet tábornok díszegyenruhára a kitüntetéseket. Mondjuk nem egy tornából felmentett pacák. Cselgáncsot, meg sport hasonlatokat emleget. Írjuk a javára.

Itt vagy te a magyar líra lassúkezű fenegyereke; Várod, hogy a Lacfi János önmagába beleszeret-e?

Mentorálás plusz pénzért, Szófa-előfizetés amannyiért. Még egy mondatot nem adott át a titkokból, de már kihúzott a zsebemből félhavi fizut. Mi ez, Teleshop? Mindjárt elővesz egy edénykészletet. Nem ragad, nem tapad, csak most, csak önöknek, hiszen minden valamirevaló író ilyenben főz! Az ott kérem nem kozma a kislábos alján, hanem Krúdy rácpontyjának maradéka.

Végre kezdődik a mise, a kreatívírás-pap ígéretéhez híven igét hirdet. A szeánszon egy példaszöveg. Példabeszéd. Nem értem, miről papol. Író, bárkiből? Csak szorgalom kell? Hogyne! Legközelebb gyorstalpaló űrhajós tanfolyam indul? A hiúság vámszedői. A belterjes irodalmi világ amatőrök hiszékenységét és műkedvelők naivitását kihasználó kultúr-panamája. A literatúra Sóbert Norbija és Kasza Tibije, azok elkényeztetett zabigyerekének a plasztikai sebésze által végrehajtott hyaluronsavas kreatívírás-ajakfeltöltés. Próza-ránctalanító krém. Lírai tartós hullám.

Fogadjunk, itt kétharmadnyi a nő. Még csajoznia is lehet. Hajadonok, elváltak, özvegyek. Ügyes!

Asszongya, kényes alaphelyzetet válasszunk! A tanfolyam adózási kérdései megfelelően kényes téma lesz? Határhelyzetet fogjunk meg! Határán vagyok annak, hogy megfelelő hatóságoknál bizonyos bejelentéseket tegyek a művész úr tevékenységével összefüggésben. Dísztelen, precíz mondatok kellenek! Egy névtelen feljelentés nagyjából ilyen. Széttrollkodom a félévet. Abba a számlába is belekötök. Nagynéni még a NAV-nál van?

Persze, mióta a pénzt feltalálták, mindenre van megoldás. 11773425-0152… Közlemény rovatba: „Nyereményjátékok nyertese”. Lesz szíves, kérem! Egy szemérmetlen összeggel. Csacsi-pacsi!