Prose writing · Kedvencek temetője
Temető karate
A tailored suit, a freshly dug grave, three in the morning — a man who wakes up in a cemetery.
Temetőben ébredt. A méretre szabott gyapjú öltönye szövetébe kevert finom selyemszálak elegánsan csillogták vissza a környező fejfákat ezüst hangulatvilágításba borító holdvilág fényét. Az összképet az acélkék zakó hátára és a színazonos pantalló ülepére kenődött sár sem rontotta el. Végtére is, nem divatbemutatóra készült. A saját temetésére.
Kézzel varrt cipőjének friss borjúbőr szaga a talpába ragadt nedves tavaszi föld részegítő illatával keveredett. Geozmin – piszkított bele a maga alkotta, bukolikus költői képbe. Szaprofita baktériumok, sugárgombák termelte vegyület. Az esőszag tudományos neve: petrichor. Evolúciós oka van, hogy általában mindenki kellemesnek találja: az emberiség fennmaradása hosszú ideig a csapadéktól függött, ezért az eleredő eső illata mindannyiunkban valamifajta boldogságérzést, megnyugvást okoz. Megnyugvást talált. Holnap temetik. Alig múlt negyven. Túlhajszoltság. Stressz. Szokásos. Mindegyik egyedi. Mint az öltönye, meg a cipője. Zakója belső zsebében végrendeletét ellenőrizte. Villanyszámlája második oldalára írta. Átfogalmazta a „Számlarészletező” rovatot. A „Tétel megnevezése” oszlopba kerültek vagyontárgyai, „Elosztói engedélyesek” a gyermekei lettek. „Rendszerhasználati díjként” neje holtig tartó haszonélvezeti jogát tűntette fel. Tanúnak az áramszolgáltató két igazgatóját kérte fel, hisz eleve ott volt az aláírásuk, de azok udvarias, hivatalos válaszlevelükben elhárították a közreműködést a testamentum hitelesítésében. Végül a postás és a villanyóra-leolvasó kézjegyével lett teljes bizonyító erejű a magánokirat. Ittak rá.
A frissen ásott sírgödörből kihantolt földhalom csak elsőre bizonyult kényelmes fekhelynek. Dereka teszkós termék-szkennerként azonosította be az alá szorult viszkisüveget. Az ital pontos típusát már az üveg formáját letapogató gerinccsigolyái és alsó bordái olvasták be: Four Roses Single Barrell. Nemcsak a nedves földillat bódította.
Pisilnie kellett. Minden hajnali háromkor erre riadt. Húgyhólyagjához órát lehetett igazítani.
Elmosolyodott a temetői sírásók udvarias előrelátásán. Előre megásták nyughelyét. Kitüntető eleganciájával ezt is akarta megköszönni. Micsoda macera lehet száztíz kilós elhunytakat ballagási öltönyökbe rángatni, kihízott kosztümökbe préselni! Hálából ő készen érkezett a másnapi szertartásra. Meg aztán hiú is volt. A legjobb öltönyében indult utolsó útjára. Elegánsan szeretett volna végső búcsút venni magától. Akkurátusan megigazította a díszzsebkendő gyanánt zakója mellső zsebébe gyűrt, noteszéből kitépett teendő-listát.
A temetési zene! Még nem rendelkezett! A Doors-tól a The End? Túl populáris. Anathema, Fragile Dreams? Frusciantetől a The Beginning and The End! Semmiképpen sem akarta a kérdést ízlésficamos kegyeleti szolgáltatóra bízni. A temetési vállalkozók ilyen törtető, hatalmas fukszokat magukra aggató, nagydarab ötvenes nők. Zsíros ujjaikra darabonként két aranygyűrűt erőltetnek, de levenni valószínűleg egyet sem tudnának az ujjperceiket vastag hurkákban benövő hájtól. Ízléstelenül eklektikus irodájukban, a zenélő szökőkút és a háromdés, világítva füstölgő falikép között magukra erőltetett, ájtatos mű-kegyelettel beszélnek a hozzátartozókkal. Közben egy dolog jár fejükben: ezekről akár egy millát is legombolhatok! Egy ilyen neki ne mondja meg, mi szóljon a saját temetésén! Képes lesz valami csöpögős Claydermanra földbe engedni. El se megy rá!
Összemorzsolt egy földgöröngyöt. A sirhant földje az ujjai közt gyermekei homokozóját juttatták eszébe. A markolót, a dömpert, az ásókat.
De honnan lett hirtelen ennyi fény? Szemizmai belesajdultak. Szemhéjai közt elmosódott alakok. Három sírásó magasodott fölé. Kezükben színes lapát. Maszatos arcukon a mindent elföldelők kíméletlen magabiztossága.
Apa, már teljesen betemettünk, a fejedre is önthetünk a homokból?
Kész az ebéd, drágám, nem fejeznétek be ezt a játékot?!
Author: dr. László Krisztián Zsombok. These are works of literary fiction; the names and situations in them are products of the imagination. The texts are published in Hungarian.