Prózai írások
Kérdezed, hogy mi a szép a művészetekben?
Töredékek az emlékezésről, a zenéről és arról, miért van szükségünk művészetre.
Kérdezed, hogy mi a szép a művészetekben?
Az emlékezés időutazás.
A legszebb útjaid az elmédbe vezetnek. Emlékezel
Zene ott van mindenhol.
A nyelvből, szavakból komponálva.
Árnyalatokat, finom rezgéseket szövegben, képen, mozdulatokban átadni.
Dinamika, ütem, ritmus hullámzása
Megtalálod -e azt a dallamot?
Elérni a Napsütötte sávig.
A bűnösöket meg kell büntetni
A bűnösök bűnhődjenek.
Szép a magyar kultúra
Csak sok (itt) a köcsög.
Szeretem Davids Bowiet, meg a disznósajtot. Meg a nagymellű szőkéket. Szilikon nem akadály. A tanacsnál dolgoztam. Aztán tanácstalan lettem.
Amikor Mike Portnoy végigveri a felső tamokat az Enemy Inside-ban, …-nél.
Amikor az Állami Népi Együttes Naplegenda előadásában elindul a vonat. A kortárs balett, hogy mindent el lehet táncolni.
Haken The Mountain albumán Falling Back to Earth
"Save me now, set me free, show me how, live a dream Aiming high, shooting low, raise the bar, take the fall Rescue me, help me please, how long to be free”
Faith No More
Shostakovich 11. szimfóniája. Nem ágyúk dörögnek 1905. január 9-én, vasárnap reggel oroszok ezrei gyűltek össze a szentpétervári Téli Palota előtt., hanem tankok dübörögnek, és embereket taposnak szét.
Tool poliritmikája Danny Carey-vel a Pneuma-ban és az Invincible-ben.
Rezgés
A Chagall-kiállításon hirtelen, villámcsapás-szerűen egy pillanatra megérted, mit akart és milyen felfoghatatlan fejlődési ív után alkotta elképesztő nehezen előállítható képeit. Nem tudod papírra vetni. Vagy ha megteszed, elvész a varázs. Képtelen vagy megfogalmazni.
Szép Ernő verse.
Mindezt átadnád minden gyermekednek, hiszen ez a valódi örökség.
Nevetsz a sznobokon. Gazdagokon, akik soha nem tudják élvezni, értékelni mindezt. Nem érzik át, mert nem érinti meg őket. Azt hiszik, gazdagok.
Magadon is, mert nem tudod leírni, megfogalmazni. Tolnai Ottó-idézet.
annak a pillanatnak volt egy kis hányada amelyben
ez a vágy valóban természetes volt
mi sem normálisabb
nem volt benne semmi a nyegleségből
amivé most így leírva lett
Nem fogyasztottál kábítószert, nem utaztál el sehová, de bejártad a világot, kétszer megkerülted a Földet, de nem csak ám az űrből, a távolról rápillantva, hanem ráfókuszálva apró részleteire, megcsodálva szépségeit.
Giulio De Padova Concerts with the Orchestra Budapest Radio Symphony at the Academy of Music in Budapest invited directly by Maestro Tamás Vásáry as a conductor
Egy pillanatra belé tudsz helyezkedni a személyiségükbe, gondolataikba, tudod mit miért tesznek és gondolnak. Tudod, hogy Petrinek tériszonya van, pedig majd csak harminc oldal múlva beszél róla az interjúkötetben. Szorongó ember tele görcsökkel. Tudod, hogy ki mit szeret és mit gondol a világról.
Anathema
Azokból lettek valakik, akik kolcsonkerték a Psychotyc Waltz kazettámat.
Tétovázott, mint Tord Gustavson legjobb felvételein a zongora billenytűin, belenézhet-e. Azokba a ritka, bonyolult, összetett ritmusképletekbe illesztett, zseniálisan improvizált tétova billentései. A háttérben szóló skandináv fúziós jazzongorista ismét ütemet váltott. Ezt biztatásnak vette és ismét tett egy tétova kísérletet. A norvég jazz-zseni harmóniát teremtett, neki zűrzavar volt a fejében. Kinyitotta, majd hirtelen, mielőtt bármi tudatosult volna benne az első oldalon látottaktól, visszacsukta, újra ki, majd újra be, ahogy rallyversenyző játszik a pedálokkal, ahogy úsztatja a kocsit a kanyarban, ballábbal taposva felváltva a féket és pumpálva a kuplungot a váltáshoz, míg a jobbal tolja a gázt és csap oda időnként a fékre.
Tord Gustavson zseniálisan improvizált tétova billentései a zongorán. Az elképesztő tempók, ritka, bonyolult ritmusképletek, virtuóz ütemváltások közben a méla, kiváró, tudatosan bizonytalan billentyűhasználat. Megtervezett, feszültséggel teli pillanatnyi csendek. Pszichológus. Hívő, egyházzenész.
Lassú, szemlélődő, ünnepélyes és tele van térrel. Pontosan ilyen volt ő is és ilyenek voltak azok a ceremóniák, amiben közreműködött.
Baby Huey basszusnehéz funkja. Belőle a heroin is szól.
Ökölvívókat hallgatva felismerik őket. Az ütések ritmusa, tempója felismerhetően egyedivé teszi őket.
Egyedi. Megismételhetetlen. Mint mindenki.
a jazz, a folk és a klasszikus határokon dolgozik, időnként beletangózik a bluesba.
Családi szenvedélytörténet.
Ilyen a mai fiú-Barbie. Ken már meghalt. Sokat ivott az utóbbi időben.
Amit a technológia tett tönkre, azt nem fogja egy másik helyrehozni. Ez csak a profitéhes vállalatok, növekedésben hívő közgazdászok kábító dumája. Nem érdemes új technológiára várni, hogy majd megoldja a problémáinkat. Kreativitás kell, régi bölcsek tapasztalatával. Józan paraszti ésszel.
Ötven felé, hidd el, tudom mi a jó.
Petri, Kosztolányi, ... is tudta.
Ötven felé verseik.
❤️
☠️⚰️⚱️🏴
🕴️
Valami ilyesmi: 🤔🌊🫰🫵✍️💅🍷🥃🍺☕🚬📚📖 💻🖥️🖨️📰🗞️🖼️
🍟🍔🍜🍩🍲🥙🦐🌯🌮🌭🍕🍔🥙🇹🇭🍞🥪
Ma ünneplik. Na nem mindenki.
Befordult a kiskörúton, betért a ...-be.
Elidőzött a ...-ban. rágyújtott...-nél.
Sodort egy cigarettát. Megnyalta a dohánypapírt.
Először egy apró korty kávé. Azelőtt nem lehetett a cigarettába szívni.
Zörögve koccapntak össze az apró fapálcikák a gyufásdobozban, ahogy remegő, tömzsi ujjaival kikereste azt az utolsó szálat, aminek a végén még volt, piros volt a foszfor. Amelyik még nem égett el.
Korábbi komotós mozdulataihoz képest hirtelen rántotta meg a gyufaszálat a doboz oldalán, Sercegve kapott lángra. Felizzott a dohányparázs, lángot kapott a cigarettapapír vége és ahogy tüdejébe szívta az első slukk füstöt, mindig ez a pillanat volt a legfinomabb, a cigaretta végéről a füst a szemébe szállt, csipősen marta, ingerelte a szaruhártyáját, könny indult a szeme sarkában.
Ez volt az a pillanat, amikor belekortyolt a cserkóba.
Napilapot keresett.
Szerencsére ma van a szerencse világnapja a szeretnivaló szerencsi szerecsenek szerint!
Tartós egyenesítés. Tartós hullám. Tartós tej. Tartós kapcsolat.
Eladó
Könyv ötlet
Nekedhány dolgod van?
Mennyi tárgyat birtokolsz?
Melyiket mennyi ideje?
Le tudjuk-e csökkenteni?
Mik azok, amikhez feltétlenül ragaszkodsz?
Miket tudnál biztosan elengedni, nélkülözni, elajándékozni? Esetleg olyannak, akinek tényleg szüksége van rá?
Valóban használod ezeket?
Melyiket mikor használtad utoljára?
Mennyi helyet foglalnak?
Buddhizmus vö. akkor leszel boldog, ha megtanulsz a birtoklás vágya nélkül élni.
Interjú erről egy buddhista pappal.
„Reggel, ha nehezedre esik a felkelés, gondolj tüstént rá: »Arra ébredek, hogy emberhez méltóan munkálkodjam. Rosszul esnék-e annak végzésére indulnom, amiért születtem, aminek kedvéért a világra jöttem? Vagy arra rendeltettem-e, hogy párnámon heverészve melengessem magam? – Mindenesetre ez élvezetesebb! – De hát élvezetre születtél-e? Általában tétlenségre-e, vagy tevékenységre? Nem látod-e, hogy a növények, a verebek, a hangyák, a pókok, a méhek megteszik a magukét, és a maguk részével hozzájárulnak a világ harmóniájához? S te nem akarsz emberi kötelességeidnek eleget tenni? Nem sietsz a természetedtől kijelölt cél felé?”
Marcus Aurelius, római császár.
Szánalmas könnyűzene
Műanyag
Nejlon
Színjátszás
Mozi
Semmi tökösség, semmi bátorság, semmi dög. Semmi szenvedély.
Ferencváros. Tankcsapda szalonzenekar.
Még női bajok ellen is. (Kacsint, kacsint, másik szemmel is kacsint)
A magaskultúrát szubkultúrává süllyedt. Maga is egy szubkultúrává vált...
Lottó
Márai Sándor
„A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén.
Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.”
Márai Sándor, író.
"But I'm afraid my taste is unrefined
And no one likes cheap wine."
Avenged Sevenfold: Sunny Disposition
Nyilvánvaló ugye azért messzeségből jött, hogy ki hogyan hogyan merre-meddig mivel, igaz, hogy tél van, de hát most már reméljük elmúlik, és a tavasz azért a egymásnak az agytekervényekben felvilágosítás egy kicsit, hogy mit mivel lehet még, meg mit érdemes, meg hogyan biztos, hogy sok ilyenre fog sor kerülni...
„Nyilvánvaló ugye, azért messzeségből jött, hogy ki hogyan, merre-meddig, mivel. Igaz, hogy tél van, de hát most már reméljük, elmúlik, és a tavasz azért a egymásnak a agytekervényének a fölvilágosítása egy kicsit, hogy mit-mit mivel lehet még, meg mit érdemes, meg hogyan. Biztos, hogy sok ilyenre fog sor kerülni”
A lírikus epilógja
A cinikus epilógja
A kritikus epilógja.
Íz, Ritmus
Az élet Sava borsa Mitől tartalmas az élet? Miről minőségi? Mitől egyedien magas színvonalú? Művészek inspirációi Miből merítenek? Mi a fontos az életben? Ezer íze van
Mivel tölthetjük a felszabaduló időt, amit a tévénézés, képernyő, számítógép, telefon előtt töltött időből megspórolunk?
Fogyasztás helyett mivel foglalkozhatnak? Mennyi időt töltünk plázában? Mennyi időt töltünk hasztalan, káros tevékenységekkel? E helyett mit tudunk, mit tudnánk csinálni? Mennyi holmink van? Ezek mennyi időt vesznek el tőlünk? Kinézni, megvásárlásra fordított idő, ha ruha, akkor melyiket vegyem fel? Ha gitár, akkor melyikkel játsszam? Hány dolga van egy átlagos középosztálybeli férfinak, nőnek? Ezekből mennyit használ valójában? Mennyire lenne valójában szükségünk? Régiek példája. Mi van a padláson? Garázsokban? Miért vannak bérelhető mini garázsok? Mennyi ideig tartanak ki az eszközeink, tárgyaink? Mekkora egy fogyasztási cikk életciklusa? Korábban mennyi volt? Kritika. Eszközökben való válogatás összefügg-e a kapcsolatokban való váltásokkal? Extrém példák. Gyűjtögetők. Betegség, annak háttere. A folytonos növekedés kritikája. Fogyasztás ld. magyarok bécsi ostroma.
Fogyasztás ellen:
Térj vissza a szülőházadba. Vagy legalább a szülőfaludba. Tölts el egy napot. Legalább egy felet. Nézd meg, él-e még a szomszéd néni. Meg van-e még? Ahogy nagyapám mondta. Ülj le oda, ahol a földön játszottál. Az asztalhoz, melyet anyád terített vasárnap délben. Gondold át, honnan jöttél. Mi történt azóta. Mennyi minden történt veled. Mennyi mindent elértél az életben...
A legjobb cikkekhez, fejezetekhez kell egy kis düh, az igazságérzet lázadása, időnként az ellenfél provokációja. Harmóniából még semmilyen jó mű, értékes alkotás nem született. És akkor el is érkeztünk a kritikámhoz is a posztjával kapcsolatban. A langyos, mozdulatlan Kádár-rendszer kádergyerekeinek - kivételezett helyzetükből adódóan és az ön írásaiból is kitűnően -, jellemzően harmonikus, kényelmes gyerekkorban, életben volt részük. Az átlaghoz képest mindenképpen. Talán éppen ez a lábszagú kényelem oka, talán a tehetség hiánya, esetleg mindkettő, de Geszti Péter és számos, akár a cikkben is idézett kor- és sorstársa munkássága számomra teljesen értéktelen, langyos, akkor is, ha teljesen elfogulatlanul próbálom nézni, hallgatni, olvasni őket. A Pál utcai fiúk musical nem jó, sablonos-unalmas, legjobb esetben is középszerű produkció. A rendezés a szokásos recept szerinti magyaros brodvéj-koppintás, koreográfus nem volt (?), az általam látott előadásban pedig szinte egyetlen főbb szereplő sem tudott énekelni sem. A RAPülők viszont legalább valamilyen. Borzalmas. Itt Péter már valószínűleg elfelejtette, hogy nincs vasfüggöny, és a szokásos reflexek szerint - de már nem kizárólagos -, kivételezett helyzetéből kiindulva próbált egy népszerű és megkerülhetetlen nyugati zenei irányzatot kiszes-művházas kelet-európai csomagolásban, zenei pótkávéként feltálalni az Erdős Péter ízlésén kissé félreszocializált magyar közönségnek. Ahogy Erdős a könnyűzene Venesz Józsefeként generációk zenei ízlésének megrontója, úgy Geszti a késő kádárkor és a rendszerváltás utáni időszak Benke Laci bácsija. Pár.káp, pir.burg, csem.s.kar, Bambi, City Grill - Neoton, kubai narancs, mesesajt, Koncz Zsuzsa. A konzervszocializmus blöffételei annyira voltak eredetiek és ínycsiklandóak, mint a popzene nyugati mintákat majmoló, de szintén hazai alapanyagokból, különösebb tehetség nélkül dolgozó Támogatottjai. Ezeket persze csak mi "ettük meg", hol tányérról, hol a rádióból. A kádergyerekeknek jutott jobb. Ugyanakkor érdekes, és talán szellemi-alkotói tehetségtelenségük jele, hogy hiába fértek hozzá a hanyatló kapitalizmus gyakorlatilag minden vívmányához, köztük a Lajtán túli kultúra, az irodalmi, zenei élet, művészet csúcsteljesítményeihez, a lehetőségeik ellenére mintha kizárólag a nyugati kaja zabálásában és menő ruházati cikkekben való villogásban merült volna ki kiváltságosságuk. Mint a mesebeli aranyhal egyszerre mohó és műveletlen megmentője, aki kulturálatlanságában még kívánni sem tud jót, értékeset. A nagyközönség aztán a nyolcvanas évek végén kilátástalanságában a lakodalmas rockba emigrált. A kollektív zenei öngyilkossági hullámot a "rendszerváltozást" követően a RAPülők ál-laza, fordítva felvett bézból sapkája, kamu fukszai és fényes dzsekijei oldották - ezúttal Erős Pistával, Vegetával, retro burgerrel. Mert ugye 94 után hirtelen minden újra jó lett, ami a szocializmusban történt, amit ott megszoktunk. ("Felváltja melót a szex, mint gulyáslevest a pilótakeksz.") De a Jazz+Az sem jazz, csak "Jazz"-"Az amit gesztiségnek hívunk". A nagyszerű énekesnők ellenére.
Maradok tisztelettel, meg a Syriusnál, Szörényi Leventénél, Fonográfnál, East-nél és a régi Ricsénél!
Szerző: dr. Zsombok László Krisztián. A szövegek szépirodalmi művek; a bennük szereplő nevek és helyzetek a képzelet szülöttei.